Reicher Péter aktív pártoló tagunk járt Londonban, ahol felkereste az angol Nemzeti Portrétárat. Néhány soros beszámolóját az alábbiakban olvashatják!
Nem volt tudomásom róla, hogy a Londoni Szépművészeti Múzeum épületét a Trafalgar tértől jobbra megkerülve, még abban az épületben ott találom a Nemzeti Portrétár gyűjteményét. Meglepetésemre az intézmény állandó kiállítása ingyen látogatható. A kiállítás időrendben felfűzve, témák szerint csoportosítva mutatja be az angol történelmi személyeket. Egy-egy időszakban a politikusok után következnek a katonák, felfedezők terme, majd a művészeti élet képviselőit bemutató helyiség, és tovább, a például orvosok, botanikusok csarnoka. A termek zsufolásig vannak helyi iskolás látogatókkal, akik rajzolják az egyes festményeket, szobrokat, valamint külföldi túristákkal. A képek nincsenek elkerítve, egészen közelről lehet szinte érezni a lehelletét Shakespearnek, Oliver Cromwellnek, Sir, Thomas Morenak, vagy akár William Blakenek, Horatio Nelsonnak, vagy George Gordon Byronnak. Éltem is a lehetőséggel, hogy mélyen a szemébe nézzek John Keatsnek, Benjamin Disraelinek, Charles Darvinnak és Baden Powellnek. Micsoda nevek! Az ember a világirodalomi, világtörténelmi ismeretei során kerül velük kapcsolatba, noha mind csak egy nemzet, Anglia gyermekei!
Nekem pedig az jutott eszembe, hogy éppen ezért nekünk is érdemes folytonosan ismételni az Andrássy, Csáky, Károlyi, Esterházy, Rákóczi, Drugeth, Podmaniczky, és most jut eszembe: Szemerédi neveket! Igen, hisz itt Londonban a jelen kor méltó személyiségeit is iktatják a Nemzeti Portrétárban! Nálunk miért csak a múlt szereplői kapnak figyelmet? Szemerédi Endre – 2012 matematikai Nóbel-díjasának – portréjának igenis a Nemzeti Portrétárban a helye!
Reicher Péter