Barion Pixel Miért egyezett meg Bessenyei György, és Czirjék Mihály portréja? - Nemzeti Portrétár

Nem régiben egy olvasónk jelezte, hogy „miért egyforma Bessenyei György (NPG461), és Czirjék Mihály (NPG340) arcképe adatbázisunkban?”

És valóban ugyan az volt! Napokba tellett, mire sikerült összehasonlítani két forrást: Széll Farkas, a nagybesenyői Bessenyey-család története, 1890-ben írott művében Bessenyei arcképe megegyezik Hellebronth Kálmán, A magyar testőrség névkönyve, Czirjék Mihály képével.

Néhány nap múlva szerencsére megjött a válasz kedves olvasónktól, aki blogján is közli a választ.

Természetesen Őt, a “bihari remetét”, Mária Terézia magyar testőrségének elismert tagját, írót, gondolkodót, a magyar felvilágosodás korai vezéralakját. (Ágis tragédiája, Tariménes utazása, stb.) A szobrot, Kallós Ede alkotását, 1899-ben avatták fel közadakozásból, amelyet ma is láthatunk Nyíregyházán

Bessenyei rövid életrajza:1746, vagy 47-ben született Tiszabercelen, ősrégi magyar nemesi családban. 1765-ben felveszik Mária Terézia magyar nemesi testőrségébe. Itt kezd foglalkozni irodalommal. A felvilágosodás egyik vezéralakjává képezi magát. A testőrséből 1773-ban kiválik. Idős korában Kovácsipusztán (Bakonszeg) lévő birtokára vonul vissza. Sokat ír, de írásait a cenzor nem engedi megjelenni. Régi sírja Kovácsipusztai háza kertjében állt.

A Nyíregyházi Bessenyei szobor “IGAZ” története azonban meglepetést tartalmaz:
Bizony, nem Bessenyeit ábrázolja, hanem egy Czirjék Mihály (NPG340) nevű, szintén Mária Terézia testőrségében szolgáló nemes embert, írót, Bessenyei barátját!

Története pedig a következő:
Czirjék Imre Szatmár-megyei nemes birtokos egy olajképet ajándékoz 1873-ban a Magyar Tudományos Akadémiának. A képet Arany János akkori főtitkár veszi át. A képen felirat nem volt. Beteszik a raktárba, lassan elfeledkezve róla. Sok évvel később, egy leltár alkalmával, mint Bessenyei Györgyöt ábrázoló portrét határozzák meg a testőrség egyenruhája alapján. Mikor Szabolcs vármegye elhatározza, hogy szobrot emelnek a megye híres szülöttjének, a M.T. Akadémiától kérnek hiteles Bessenyei portrét. Az Akadémia akkori főtitkára, Szily Kálmán ezt az olajképet ajánlja mintának, mint Bessenyei egyetlen hiteles portréját. E kép alapján mintázza a szobrot a szobrász Kallós Ede. A szobor 1899-i felavatása után egy felháborodott öregúr keresi meg Szily Kálmánt Pesten. Köszöni a megtiszteltetést, de nagy tévedés történt. A szobor nem Bessenyeit ábrázolja, hanem az ő szép apját, Czirjék Mihályt. A képét ő maga adta át régen Arany Jánosnak, az Akadémia akkori főtitkárának!

Arany Jánosnak átadott festményt, amely Czirjék Mihályt (NPG340) ábrázolja, ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. (Festette:Szathmáry Király Pál.) Erről az olajképről rajzolták az összes Bessenyeit ábrázoló képet, így tévesen szerepel Széll Farkas, a nagybesenyői Bessenyey-család története, 1890-ben írott mű kezdetén is!

A sztoriról Sz. Sz. Levente úr így ír blogjában: „Hetekig kerestem az interneten valódi Bessenyei képet, de nem találtam egyet sem! Hogy miért? Itt válasz:
Mikor Kazinczy Ferenc a “nemzet panteonjába” képet kért Bessenyei Györgytől, Ő ezt válaszolja: “NEM VAGYOK LERAJZOLVA. ÉN A KÉPEMET TSAK ELEVENEN HASZNÁLOM! –  aki nem hiszi-járjon utána!“

Forrás: http://martelyman.blogspot.com/

Az észrevételt köszönjük, és azóta mi is kicseréltük Bessenyei György portréját!  NPG

TovÁBBI
Érdekességek