Barion Pixel A jakobinus mozgalomba keveredett Fodor Gerzson portréja - Nemzeti Portrétár

A jakobinus mozgalomba keveredett Fodor Gerzson portréja

nánási Fodor Gerzson, olaj-vászon

A Nemzeti Portrétár gyűjteménye ismét bővült, nánási Fodor Gerzson portréjával. A Nemzeti Portrétár legfőbb célja az, hogy összegyűjtse egy adatbázisba az olyan kevésbé ismert magyar vonatkozású portré festményeket, amelyek olyan személyeket ábrázolnak, akik ugyan nem kaptak olyan nagy figyelmet a történelemkönyvekben, de sokat tettek a hazáért.

Fodor Gerzson eredeti portréja megsemmisült a második világháborúban, de a feljegyzések szerint az eredeti a nagykőrösi egyház tanácstermében függött és fent maradt róla egy fényképmásolat. Jelenlegi kutatásaink szerint az eredeti portrénak két másolata is készült, az egyiket unokája, Katona Jánosné, Antal Zsuzsánna az egyháznak ajándékozta,[1] a másik pedig most már gyűjteményünkben található. A kutatás még folyamatban van, eddig azt sikerült kideríteni a festményről, hogy 1910 körül készülhetett és látni lehet a jobb alsó sarkában egy szignónak tűnő, de nehezen kivehető írást.

[1] Ádám Gerzson, Fodor Gerzson (nánási), Nagykőrösi Athenas, 1904, Ottinger Kálmán Könyvnyomdája, Nagykőrös, 86.

Fodor Gerzson életútjáról bőséges információt találhatunk, ugyanis neve szorosan kapcsolódik Csokonai Vitéz Mihályhoz és gróf Teleki Sámuelhez. Derecskén született 1763-ban nánási Fodor Pál és Gönczy Zsuzsánna gyermekeként. Derecske után tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban folytatta, ahol kiváló tanulmányi eredményeket ért el, 16 évesen már fontos tagjává vált a diákközösségnek. Először a költészet, versírás területén ért el sikereket, majd 18 évesen jelentős fordítói teljesítményt nyújtott, ugyanis Xenophon görög nyelvezetű regényét fordította le magyar nyelvre. Amint fentebb említve volt, neve kapcsolódik Csokonai Vitéz Mihályhoz, ugyanis 1787-től ő vette át a tanítását annak az osztálynak, amelynek Csokonai is a tagja volt. Mint tudni illik Csokonaira nagy hatással voltak iskolás fiatal tanárai és ebbe bele tartozott Fodor Gerzson is. Többek között tanított szónoklattant, logikát és később filozófiát is. Juhász Béla ismertetése többször is megismétli, hogy Fodor Gerzson haladó szellemű tanár volt, aki több újítást is vitt bele tanítási rendszerébe, ugyanis a kor latin nyelv használata ellenére ő magyar nyelven írt drámákat, amelyeket eljátszatott a diákjaival, annak érdekében, hogy mindenki érthesse és társadalmilag is jelentős mondanivalóval szolgáljon.

A kollégium után tanulmányútját kezdte el szervezni, de előtte házi nevelő lett széki Teleki Sámuel gróf családjánál és valószínűleg a gróf segítette a Genfben, Párizsban és Németországban töltött tanulmányi éveinek a költségeiben.

1792-ben Medgyesi Pál professzor és Háló Kovács József lelkész meghívták Fodort, hogy foglalja el a nagykőrösi iskola rektori posztját, ezt meg is tette és csaknem 23 évig tanított az iskolában, amelyben majd később Arany János is munkálkodott. Rektori pozícióját mindvégig a korszerűsítés és a felvilágosult humanizmus jellemezte, feljegyzéseket, tanterveket készített, sőt még tankönyveket is írt, hogy minél hatékonyabban tudja végezni nevelői munkáját.

Fodor Gerzson neve a Martinovics-féle jakobinus mozgalommal is összeköthető, ugyanis őt is elfogták és perbe került. A feljegyzések szerint Szentjóbi Szabó László próbálta bevonni Fodort a mozgalomba, amely nem sikerült hivatalosan, mert már előtte őrizetbe került, így csak azzal vádolhatták, hogy tudott a szervezkedésről. Ugyanakkor fogták el, mint Kazinczyt is. Az elfogatása nagy port kavart a nagykőrösi diákság és polgárság között, ugyanis amikor megtudták, hogy tanárukat elfogták mindenki felfegyverkezve elindult a kiszabadítására, csak elkéstek, mert már Budán volt Fodor. Hat hónapot töltött a börtönben, Szabó Sáróy Sámuel volt a védőügyvédje, aki többek között Laczkovics Jánost és Kazinczy Ferencet is védte.

Elfogatása után hazatérve megpróbált csak a tanításra összpontosítani és elkezdett temetésekre búcsúztatókat írni, amelyek műfajiságát illetően terjedelmesek és versben íródottak. 1815-ben ott hagyta az iskolát és másodlelkész lett, majd 1826-ban Nagykőrös első lelkésze. Lelkészi feladatait is ugyanolyan lelkesen végezte húsz éven keresztül, mint tanári feladatait, majd pár napos betegség után 1835-ben elhunyt.

Magánéletéről azt lehet tudni, hogy miután Nagykőrösön letelepedett elvette feleségül Molnár Máriát 1974-ben, de korán elhunyt, így 1799-ben elvette meghalt feleségének a húgát, Molnár Sárát. Első házasságából egy, a másodikból pedig hat gyermeke született, amelyből Fodor Pál és László az ismertebbek, ugyanis Pál baranyai esperes lett, míg László orvos. [1] Emlékezete Nagykőrösön fent maradt, mindenki elismerte haladó szellemű gondolkodását és azt a rengeteg munkát, amelyet Nagykörős polgárainak tett tanítói és lelkészi pályája során.

[1] Juhász Béla, Fodor Gerzson és Csokonai, Studia Litteraria, A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének közleményei, Tomus I., 1963, Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, 21.

Ha bármiben segíteni tud kutatásunk során, akár abban, hogy ki festhette a gyűjteményünkben található Fodor Gerzson portréjának másolatát, vagy tud hasonló történettel rendelkező festményről, kérjük ne habozzon írni nekünk, akár weboldalunkon, akár e-mail címünkön (nemzetiportretar@gmail.com)!

Budapest, 2023. március 31.

Korpa Andrea, projektmunkatárs

TovÁBBI
Érdekességek