Nemzeti Portrétár


Híreink
Látogatás az Angol Nemzeti Portrétárban
2012. március 22. csütörtök, 12:45

Reicher Péter aktív pártoló tagunk járt Londonban, ahol felkereste az angol Nemzeti Portrétárat. Néhány soros beszámolóját az alábbiakban olvashatják!

Nem volt tudomásom róla, hogy a Londoni Szépművészeti Múzeum épületét a Trafalgar tértől jobbra megkerülve, még abban az épületben ott találom a Nemzeti Portrétár gyűjteményét. Meglepetésemre az intézmény állandó kiállítása ingyen látogatható. A kiállítás időrendben felfűzve, témák szerint csoportosítva mutatja be az angol történelmi személyeket. Egy-egy időszakban a politikusok után következnek a katonák, felfedezők terme, majd a művészeti élet képviselőit bemutató helyiség, és tovább, a például orvosok, botanikusok csarnoka. A termek zsufolásig vannak helyi iskolás látogatókkal, akik rajzolják az egyes festményeket, szobrokat, valamint külföldi túristákkal. A képek nincsenek elkerítve, egészen közelről lehet szinte érezni a lehelletét Shakespearnek, Oliver Cromwellnek, Sir, Thomas Morenak, vagy akár William Blakenek, Horatio Nelsonnak, vagy George Gordon Byronnak. Éltem is a lehetőséggel, hogy mélyen a szemébe nézzek John Keatsnek, Benjamin Disraelinek, Charles Darvinnak és Baden Powellnek. Micsoda nevek! Az ember a világirodalomi, világtörténelmi ismeretei során kerül velük kapcsolatba, noha mind csak egy nemzet, Anglia gyermekei!

Nekem pedig az jutott eszembe, hogy éppen ezért nekünk is érdemes folytonosan ismételni az Andrássy, Csáky, Károlyi, Esterházy, Rákóczi, Drugeth, Podmaniczky, és most jut eszembe: Szemerédi neveket! Igen, hisz itt Londonban a jelen kor méltó személyiségeit is iktatják a Nemzeti Portrétárban! Nálunk miért csak a múlt szereplői kapnak figyelmet? Szemerédi Endre - 2012 matematikai Nóbel-díjasának - portréjának igenis a Nemzeti Portrétárban a helye!

Reicher Péter

 

 
Kate Middleton első önálló nyílvános szereplése a Nemzeti Portrétár meglátogatása - London
2012. február 14. kedd, 16:51

 

Ahol a nemzeti portrétár

 

Vilmos brit királyi herceg neje Katalin hercegné február 12-én meglátogatta a Nemzeti Portrétár kiállítását - Londonban.

Katalin részt vett a "Lucien Freud Portréi" című kiállítás korai bejárásán, ahol a művész öregkori képeiből több, mint 100 kerül kiállításra.

Valószínűleg nemsokára Katalin portréja is ott lóg a galéria falán, hisz a hercegnővel megállapodtak abban, hogy modellt áll a Nemzeti Portrétár számára egy portré elkészítéséhez.

"A hercegnő örömmel vállalja ezt a feladatot a közeljövőben" mondta a Press Association szóvivője "Arról még nem született döntés, hogy ki lesz a portrét megalkotó művész. Erről is  tárgyalások folynak. "

Ahogy az NPG igazgatója, Sandy Nairne elmondta az Evening Standardnak, a hercegnő, aki művészettörténetet tanult a St. Andrews Egyetem, már "vitát kezdeményezett" a róla szóló portréról.

"Még a nyár előtt meg fognak születni a konkrétumok, és mi megkezdhetjük a művész felkutatását" fogalmazott.

 

forrás: ELITE UK.com


 

 
Elhunyt Nagyházi Csaba
2012. február 03. péntek, 14:33

Életének hatvannyolcadik évében január 21-én elhunyt Nagyházi Csaba, a budapesti Nagyházi Galéria és Aukciósház alapítója, vezetője, a Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke - olvashattuk nemrégiben a szomorú hírt.


Egy évvel ezelőtt vettük fel a kapcsolatot Nagyházi úrral, aki tele volt tervekkel a jövőre nézve. Alapítványunk kezdeményezését, céljait teljes mértékig támogatta mind szakmailag, mind a Galériánál lévő portrék rendelkezésünkre bocsátásával. Nagyházi Csaba neve örökre fennmarad szakmai rátermettsége, profizmusa és kedvessége révén.


A gyászolók fájdalmában osztozunk, Csaba emlékét megőrizzük.
Nyugodjék békében.

 
Egy nemzeti portrétár kialakításának lehetősége kerüljön be a múzeum negyed készülő koncepciójába
2012. január 19. csütörtök, 09:29

2012. január 16-án kiadásra került az első sajtóközleményünk, az alábbi tartalommal. A sajtóközlemény nem váltott ki visszhangot, amelyből azt a következtetést vontuk le, hogy igenis szükség van tevékenységünk további intenzív ismertetésére!

 


SAJTÓKÖZLEMÉNY

 

Egy nemzeti portrétár kialakításának lehetősége kerüljön be a múzeum negyed készülő koncepciójába

 

Sok ország rendelkezik nemzeti portrétárral, amely intézet hivatott az adott ország történelmi személyiségeiről fönnmaradt arcképeket gyűjteni, kutatni valamint állagmegóvásáról gondoskodni. Magyarországon ezt a szerepet költségvetési szervként a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka, civil kezdeményezésként pedig a Nemzeti Portrétár Alapítvány tölti be.

A múzeum negyed koncepciójának kidolgozásakor célszerű lenne, ha egy nemzeti portrétár kialakításának lehetősége is figyelembe kerülne.

 

Budapest, 2012, január 10. – Többek között Anglia, Franciaország és Ausztria is rendelkezik olyan intézménnyel, amely arra hivatott, hogy nemzete tagjainak portréit kutassa, őrizze, és bemutassa. A Nemzeti Portrétár közel egy éves adatbázisának statisztikai kiértékelése után megállapítható, hogy idehaza is nagy az érdeklődés a történelmi arcképek iránt. A www.npg.hu adatbázisban jelenleg 1180 arckép található meg. A honlapnak a 2011. február 1-jei indulása óta 5190 látogatója volt, akik összesen a honlapon 60 341 oldalt látogattak meg. A honlap 34,5%-ban visszatérő látogatói átlagban kéthetenként tekintenek be újdonságok után kutatva. A hazai látogatókon kívül legtöbben Szlovákia és Románia területéről, Ausztriából, Németországból és a tengeren túlról látogattak el a honlapra. A legtöbben gróf Siskovich Józsefnek (1719 – 1783), Mária Terézia altábornagyának arcképére voltak kíváncsiak. A második leglátogatottabb portré Sztáray Imréné, Zichy Anna Terézia volt, ezt követte Báthory Erzsébet és Zichy Ádám arcképének látogatottsága.

 

Hazánkban legutoljára 1988-ban volt nagyszabású történelmi portrékiállítás. Horvátországban Zágrábban 2008-ban, Szlovákiában Liptószentmiklóson 2009-ben, Szerbiában Szabadkán 2011-ben rendeztek, Németországban Münchenben pedig jelenleg még nyitva tart a történelmi személyeket felvonultató arckép kiállítás. A magyarországi helyzet egyik lehetséges oka, hogy idehaza a nemzeti portrétár gyűjteménye nem rendelkezik állandó kiállító-helyiséggel. A jelenlegi helyzet továbbá nem igazán kedvez a polgári, nemesi arcképek gyűjteményeinek bővítéséhez, a festmények állagmegőrzésének, netán restaurálásához, a kutathatóságának, és interneten történő széleskörű eléréséhez, valamint folyamatosan megújuló kiállítások szervezéséhez.

 

A Nemzeti Portrétár Alapítvány nevében Sándor Ákos és Reicher Péter éppen a fent felsoroltak érdekében kezdeményeztek megbeszélést a Baán László által vezetett kormánybiztossággal. Az iroda nevében dr. Radványi Orsolya hallgatta meg az előterjesztést, amelyben Sándor és Reicher egy nemzeti portrétár számára kértek helyet a készülő múzeum negyed koncepcióban. „Magyarország hosszú történelmét számos személyiség befolyásolta legyen az orvos, kézműves, kereskedő, pap, színész, politikus, vagy gazdálkodó. Egy nemzeti portrétár létrejötte - amelyet célunknak és egyben kötelességünknek is érzünk - lehetővé tenné a múlt és a jelen találkozását a tekinteteken keresztül,”- mondta Reicher Péter.

 

Háttér

A Nemzeti Portrétár Alapítvány 2010-óta működik, elsődleges célja felkutatni és internetes adatbázisban bárki számára elérhetővé tenni mindazoknak a hölgyeknek és uraknak még fellelhető arcképét, akik életükkel, munkásságukkal részesei voltak a magyar történelemnek. Tevékenységükkel történészek, illusztrátorok, művészettörténészek, családfakutatók, oktatók, és bárki érdeklődő munkáját kívánják támogatni.

 

Bővebb információ:

Molnár Zsolt, Nemzeti Portrétár Alapítvány

Telefon: 06-209-776-492 honlap: www.npg.hu

Email: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 
Beszámoló a müncheni portrékiállításról
2011. december 18. vasárnap, 16:10

Mint korábbi cikkünkben is felhívtuk a figyelmet, Münchenben 2012. január 12-én zár be a HYPO-Kulturstiftungban -Theatinerstasse 8.- megrendezett nagyszabású portrékiállítás. A személyes részvétel szinte kötelezőszerű volt alapítványunk részéről, hiszen az 1500-as évek környékén kialakuló német portréfestészet bemutatásának tapasztalataira mindenképp szükségünk lesz egyszer, valamikor. A kiállításra Reicher Péter látogatott Münchenbe, akinek személyes beszámolóját az alábbiakban tesszük közre.

A München felé vezető  hat és félórás út éppen elegendő ahhoz, hogy az ember átgondolja, mit is szeretne megfigyelni a kiállítás alkalmával: Miért időszerű ma Münchenben, a mohácsi vész időszakából származó német személyek arcképét bemutatni? Ötvözik-e a szervezők a múltat és a modernt? Milyen is egy bank által szponzorált kiállítóhelység a sétálóutca kellős közepén? Milyen alapos a katalógus, és hány nyelvre fordították le? A teremőrök leordítják-e a gyermeklátogatók szüleinek fejét? Hogyan oldják meg a biztonságot? Mikor lesz megint Magyarországon is újra portrékiállítás az 1988-ban megrendezett óta?

Meglepetés: A számomra eddig ismeretlen kiállítóterem, a város egyik sétálóutcáján egy modern üzletközpont 1 emeletén helyezkedik el, egy szokásos nagy alapterületű ruhabolt tőszomszédságában. Hmm, lehet, hogy vége az önálló múzeum épületeknek? A fűtés, biztonság, parkolási lehetőség, majd utána beugrom szandált venni praktikum űberelni fogja az Andrássy út villa hangulatát? Nyitás után hat perccel már 14 fő állt a kasszánál sorban! Ez jó jelnek ígérkezett! A ruhatárban ingyen lógnak a bajor lódenek, a keleti kis-hátizsákot ingyen rejti el a látogatói szekrényke. A jegyvizsgálat mosolygós, de alapos. A Dürer - Cranach - Holbein témakör magyarázatai, német-angol kiadásban jól olvashatóak a tablókon. Belépve az első terembe látom, hogy a lényeg a KÉP. Sötétebb árnyalatú drapériákon lebegnek a képek. Nincs damil, nincs lánc. De korlát se az 513 éves képek előtt! Minden kép előtt egy moderált méretű kis dobogó van, amelyre érdekes módon egy bajor látogató sem lép fel! A látogatók a dobogót (20 cm magas, cc 1 * 1,2 m) körbeállják, és lehetőségük szerint behajolva a képig elmerülnek a részletekben. És jéééé, egy olajkép sem csillog a múzeumi megvilágítástól! Kristály tisztán lehet látni minden irányból, és lehet élvezni az 500 éves ecsetvonásokat minden egyes kép esetén! És az elmaradhatatlan, rettegő tekintetű teremőrök? Vagy itt feltalálták a láthatatlan-köpenyt? Azonnal vásárolok egy galériára valót és hozom haza! A számtalan frankfurti, müncheni, new-yorki, londoni, madridi, varsói, bécsi, bázeli, lyoni műremekek mellet jó volt látni két ismerős darabot a Nemzeti és a Szépművészeti Múzeumból! Ilyen jelenében és múltjában egyszerre internacionalista kiállításon a mesterekre, és az ábrázoltakra vonatkozó adatok az adott történelmi kor szerint voltak hitelesen feltüntetve. Így minden látogató a legnagyobb lelki békében koncentrálhatott a számtalan remekműre!

A kiállítás német nyelvű katalógusának felbontását a gyermekek lefektetése utánára időzítettem, helyesen. Az érzés hátborzongató volt! Akit érdekel a gyönyörű katalógus, megmutatom szívesen!

Reicher Péter 

 

 
6 / 11 oldal