Nemzeti Portrétár


Miért egyezett meg Bessenyei György, és Czirjék Mihály portréja?
2011. november 05. szombat, 14:58

Nem régiben egy olvasónk jelezte, hogy „miért egyforma Bessenyei György (NPG461), és Czirjék Mihály (NPG340) arcképe adatbázisunkban?”

És valóban ugyan az volt! Napokba tellett, mire sikerült összehasonlítani két forrást: Széll Farkas, a nagybesenyői Bessenyey-család története, 1890-ben írott művében Bessenyei arcképe megegyezik Hellebronth Kálmán, A magyar testőrség névkönyve, Czirjék Mihály képével.

Néhány nap múlva szerencsére megjött a válasz kedves olvasónktól, aki blogján is közli a választ.

Természetesen Őt, a "bihari remetét", Mária Terézia magyar testőrségének elismert tagját, írót, gondolkodót, a magyar felvilágosodás korai vezéralakját. (Ágis tragédiája, Tariménes utazása, stb.) A szobrot, Kallós Ede alkotását, 1899-ben avatták fel közadakozásból, amelyet ma is láthatunk Nyíregyházán

Bessenyei rövid életrajza:1746, vagy 47-ben született Tiszabercelen, ősrégi magyar nemesi családban. 1765-ben felveszik Mária Terézia magyar nemesi testőrségébe. Itt kezd foglalkozni irodalommal. A felvilágosodás egyik vezéralakjává képezi magát. A testőrséből 1773-ban kiválik. Idős korában Kovácsipusztán (Bakonszeg) lévő birtokára vonul vissza. Sokat ír, de írásait a cenzor nem engedi megjelenni. Régi sírja Kovácsipusztai háza kertjében állt.

 

A Nyíregyházi Bessenyei szobor "IGAZ" története azonban meglepetést tartalmaz:
Bizony, nem Bessenyeit ábrázolja, hanem egy Czirjék Mihály (NPG340) nevű, szintén Mária Terézia testőrségében szolgáló nemes embert, írót, Bessenyei barátját!

Története pedig a következő:
Czirjék Imre Szatmár-megyei nemes birtokos egy olajképet ajándékoz 1873-ban a Magyar Tudományos Akadémiának. A képet Arany János akkori főtitkár veszi át. A képen felirat nem volt. Beteszik a raktárba, lassan elfeledkezve róla. Sok évvel később, egy leltár alkalmával, mint Bessenyei Györgyöt ábrázoló portrét határozzák meg a testőrség egyenruhája alapján. Mikor Szabolcs vármegye elhatározza, hogy szobrot emelnek a megye híres szülöttjének, a M.T. Akadémiától kérnek hiteles Bessenyei portrét. Az Akadémia akkori főtitkára, Szily Kálmán ezt az olajképet ajánlja mintának, mint Bessenyei egyetlen hiteles portréját. E kép alapján mintázza a szobrot a szobrász Kallós Ede. A szobor 1899-i felavatása után egy felháborodott öregúr keresi meg Szily Kálmánt Pesten. Köszöni a megtiszteltetést, de nagy tévedés történt. A szobor nem Bessenyeit ábrázolja, hanem az ő szép apját, Czirjék Mihályt. A képét ő maga adta át régen Arany Jánosnak, az Akadémia akkori főtitkárának!

Arany Jánosnak átadott festményt, amely Czirjék Mihályt (NPG340) ábrázolja, ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. (Festette:Szathmáry Király Pál.) Erről az olajképről rajzolták az összes Bessenyeit ábrázoló képet, így tévesen szerepel Széll Farkas, a nagybesenyői Bessenyey-család története, 1890-ben írott mű kezdetén is!

A sztoriról Sz. Sz. Levente úr így ír blogjában: „Hetekig kerestem az interneten valódi Bessenyei képet, de nem találtam egyet sem! Hogy miért? Itt válasz: 
Mikor Kazinczy Ferenc a "nemzet panteonjába" képet kért Bessenyei Györgytől, Ő ezt válaszolja: "NEM VAGYOK LERAJZOLVA. ÉN A KÉPEMET TSAK ELEVENEN HASZNÁLOM! -  aki nem hiszi-járjon utána!“

Forrás: http://martelyman.blogspot.com/

Az észrevételt köszönjük, és azóta mi is kicseréltük Bessenyei György portréját!  NPG